Kenderbeton: A római hidaktól a jövő lehetséges anyagáig!

Sok előítélet és ellentmondás övezi a Cannabis sativa történetét szerte a világon. Becslések szerint a kender volt az első olyan növény, amelyet az emberiség termesztett. A régészek az ókori Mezopotámiából (ma Irán és Irak) származó kenderszövet maradványait találták, melyek Kr.e. 8.000-ig nyúlnak vissza. Kínában vannak hasonló feljegyzések, amelyek a kendermagok és olajok fogyasztását dokumentálják, Kr. E. Európába érkezése után fő felhasználási területe a hajókötélek és szövetek gyártása volt: Kolumbusz Kristóf hajóinak vitorlái és kötelei is ebből az anyagból készültek. Hasonlóképpen, az első könyvek Gutenberg nyomdai találmánya után kender papírra nyomtattak, valamint Rembrandt és Van Gogh számos festménye kenderből készült vásznon tekinthető meg.

A kender polgári építkezésekben történő felhasználása sem új keletű. Kenderből készült habarcsot fedeztek fel a merovingok által a 6. században, a mai Franciaország területén épített hidak oszlopain. Az is köztudott, hogy a rómaiak kenderrostot használtak épületeik habarcsának megerősítésére. Napjainkban, bár sok országban vannak jogi akadályok, a kender építőanyagként való felhasználása biztató eredményeket hozott, a kutatások kimutatták annak erős termoakusztikus és fenntartható tulajdonságait. A kenderből rostos panelek, burkolatok, lapok és akár téglák is kialakíthatók.

Fontos kiindulni abból, hogy bár a kender és a kannabisz „marihuána” ugyanahhoz a fajhoz (Cannabis sativa) tartozik, ezek egymástól független, eltérő jellemzőkkel rendelkező osztályokba és törzsekbe tartoznak. A marihuánában magasabb 10-20% -tól vagy annál magassabb értékig terjedő THC (tetrahidrokannabinol) található, amely a marihuána fő pszichoaktív anyaga, és főleg a növény virágában található. Az ipari kendert viszont vetőmagjainak, rostjainak és szárának köszönhetően termesztik, és körülbelül 0,2- 0,3% THC-t tartalmaz, ami nem elegendő ahhoz, hogy bárki betépjen (módosult vagy emelkedett tudatállapotba kerüljön) tőle.

A kender kevés vizet igényel a növekedéshez, ezért nem igényel mesterséges öntözést, és körülbelül 50-szer gyorsabban növekszik, mint egy fa. Betakarítás és kivágás után a növényeket néhány napig szárítják, majd csoportosítják, és vízzel teli kádba vagy áztató tóba helyezik, amely megduzzasztja a szárakat. Száraz állapotban a szálak felhasználhatók többek között papír, szövetek, kötelek, biológiailag lebomló csomagolások, bioüzemanyagok és építőanyagok előállítására. Ez utóbbi esetben az anyag használható hőakusztikus szigetelőként, hasonlóan az üveggyapothoz vagy a kőzethez, vagy „betonként”, amelyet gyakran kenderbetonnak hívnak. A kenderbeton készítéséhez betonkeverőket, kendert, porított mészkövet és vizet kevernek, hogy vastag pépet kapjanak. Az összetevők közötti kémiai reakciók révén a keverék megkövesedik és könnyű, mégis ellenálló blokká válik. A falak készítéséhez a keveréket tömbökként lehet elrendezni, porítani vagy lineáris formában önteni, ugyanazokkal a módszerekkel, mint a sárfal építésekor.

A kenderbeton, mint építőanyag innovativitása abban rejlik, hogy több teljesítményű anyagként funkcionál. Teljes mértékben helyettesítheti az ásványi adalékanyagokat a hagyományos betonokban, és történelm folyamán betonokhoz és habarcsokhoz adták, hogy elkerüljék a vakolat vagy agyagtégla összehúzódását. Megkötve nagy mennyiségű levegőt tart vissza, sűrűsége megegyezik a hagyományos beton 15% -ával, így kiváló hő- és hangszigetelő. Az anyag érdekes tulajdonsága, hogy egyszerre jó hőszigetelő és nagy hőteljesítményű. Ez azt jelenti, hogy bár könnyű és porózus, a kenderbeton gyorsan képes tárolni az energiát és fokozatosan felszabadítani, ezáltal hatékonyan alkalmazható az éghajlaton, ahol a nappali és az éjszakai hőmérséklet közti eltérés magas. Ezenkívül jó tűzállósággal rendelkezik, nem mérgező, és természetesen ellenáll a penésznek és a rovaroknak. Vannak olyan felmérések is, amelyek arra utalnak, hogy a kenderbeton szén-negatív (karbon-negatív) anyag, amely amellett, hogy kompenzálja a gyártás során kibocsátott szenet, valójában további szenet tárol magában az anyagban.

Ezen termoakusztikus tulajdonságok elérése érdekében az anyagnak „lélegeznie” kell, vagyis kölcsönhatásba kell lépnie mind a belső, mind a külső környezettel, lehetővé téve a kender számára a vízgőz (páratartalom) felszívását és eloszlatását, valamint a hőmérséklet-ingadozások szabályozását. A kenderbeton falak akár bevonatokat is kaphatnak, amennyiben lehetővé teszik ezeket a folyamatokat.

A kenderbeton mechanikai teljesítménye azonban jóval alacsonyabb a hagyományos betonnál vagy acélnál.
2 MPa nyomószilárdságú, ha nem haladja meg az 1000 kg / m2 sűrűséget, ami összehasonlítható a vályogtéglákkal. Alkalmazása jobban működik közfalként, mint önhordó falaknál. További hátrány a közönséges falazathoz képest a kikeményedési idő, amely tégla használatával mérsékelhető. Ezenkívül továbbra is viszonylag drága termék, kevés információ és munkaerő áll rendelkezésre ahhoz, hogy hatékonyan működjön a jelenlegi technológiával. Hazánkban (Magyarország) is több cég és kutatócsoport fejleszti a megfelelő és hatékony technikát és a kivitelezés árának csökkenését.

Bár lassan, de változnak az idők, az anyagra vonatkozó technikai tanulmányok hiányának nagy része a jogszabályoknak köszönhető. A történelem azt mutatja, hogy a tudományos bizonyítékok mellett a kannabisz elleni háborút faji, gazdasági, politikai és erkölcsi tényezők motiválták. Ráadásul ugyanaz a kábítószer-tilalom gyakran vonatkozik azokra a növényekre is, amelyeket nem szabadna a nem rekreációs célokra használt kenderre is rávetíteni. Fokozatosan a világ országai újragondolják ezeket a tilalmakat, néhány ország már engedélyezi a kannabisz növények legális termesztését gyógyszati vagy akár rekreációs célokra is. Jelenleg a világ legnagyobb kendertermelője Kína, amely a világ összes termelésének több mint 70% -át termeli. Más országok azonban relevánsak a globális kendertermelés szempontjából is.

A kutatás, a tesztelés és a kísérletezés elengedhetetlen ahhoz, hogy ez az ígéretes anyag népszerűbbé és olcsóbbá váljon tömegesen az építőiparban. Talán az emberiség által termesztett egyik legrégebbi növény a jövő fenntartható és hatékony építőanyagává válhat.

Segítsd munkánk egy megosztással! Köszönjük!

forrás: Archdaily